"Ha valakit szerettünk, úgy adhatunk neki örök életet, ha mindig szeretjük. Mert a házak leégnek, az emberek meghalnak, de a szeretet örökké él."
"Istenem, ha kaphatnék egy darabka életet… Nem telhetne el egyetlen nap sem anélkül, hogy elmondanám az embereknek, akiket szeretek, mennyire szeretem őket."
"Az igaz barát a kezedet fogja és a szívedet simítja."
A barátság sohasem felejt. Éppen ez a csodálatos benne.
A barátság egy lélek, mely két testben lakozik.
Azt mondják, a szerelem költővé tesz. Gyakran. A barátság az életet teszi költőivé és költészetté. A szerelemből a költészet hamar kivész, mert a szerelemnek minden csak eszköz, hogy a világegyetem két legnagyobb ellentétét, a férfit és a nőt egybeolvassza. A barátság maga ez a poétikus kapcsolat. És a verseket nem írjuk, hanem éljük.
Kell szeretni! Csak úgy szép az élet. Iramló időben szolgáddá teszed. Selyem, vagy vászon öleli tested, Fergeteg hord havat ablakod alá; Így is, úgy is boldog lehetsz. Az élet persze, néha nagy csaló! Mégis, maradj meg szeretetben – ha jó!
Ahogy az okos róka "A kis Herceg" mesében mondja: -"Megszelíditeni, azt jelenti: kapcsolatot teremteni. -Kapcsolatot teremteni? kérdezte a kis herceg. -Úgy bizony-mondta a róka. -Te pillantanyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz megszázezer. De ha megszelíditesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel a számomra a világon. És én is egyetlen leszek a számodra."
A barát az, aki mindent tud rólad mégis szeret.
A mosoly olyan görbe, amely mindent kiegyenesít.
Talán semmi sem szebb az életben, mint találni egy emberi lényt, akinek szavai megnyugtatnak, s akinek egyszerű jelenléte elég ahhoz, hogy boldogok és vidámak legyünk.
S ha azt érzed, hogy senki sem gondol Rád, ha azt érzed, hogy egyedül vagy, valaki akkor is figyel és szeret a távoli ismeretlenség homályából...
Egyedül vagyok... Veletek... távoli, ismert, s ismeretlen barátok...
Egyedül vagyok... minden órában, minden percben... az idők kezdetétől mindörökké...
Sokan közülük messze vannak... sokan közülük nem érzik, hogy gondolok Rájuk... sokan közülük nem érzik a barátságot... sokan közülük elfelejtettek... s sokan közülük elfelejtenek...