Mikor a huncut mosolyod látom,
egyből elszáll minden bánatom,
melletted újra szép az életem,
kérlek, ne engedd el két kezem!
A hiányodba is belebolondulok,
ha újra elhagysz, én belehalok!
Szeretlek, mint emberek a zöldet, csak mondd hogy te is szeretsz és akkor minden jó lesz Bella, óh! Király!
A parázsnak nincs értéke izzás nélkül.
A szívnek sincs értéke szeretet nélkül!
Egy szív mely érted dobban,
Ha kell nyíltan, ha kell titokban, szomorúan,
Ha kell boldogan.
Csak remegve, vigyázva, szeretve dobban,
Csak egy szív, s talán észre sem veszed,
Hogy Ő uralja már az életed.
Ha imára fonódik féltő kezed,
Már lelked mélyén őt élteted.
Csak egy szív élne törékeny testben, ajakban, szép szemekben.
Ha őt látod már kincseidben,
Tudd, hogy rajta kívül semmid nincsen!
Telnek az órák, múlnak a napok,
És én csak te rád gondolok.
Arra várok minden egyes nap,
Hogy hétvégén újra lássalak.
S mikor végre eljön a nap,
Az álom valósággá válhat.
Az órák, napok nélküled,
Elnyerik a méltó perceket.
Perceket, miket veled tölthetek,
S szívem újra megremeghet.
Szeretném fogni a kezed,
ölelni és segíteni neked.
Jobban hinni és remélni,
és a gyerekeidnek mesélni.
Rólad, rólunk,
amit magunkról tudunk.
Egy álom volt, egy gyönyörű álom. Hiába volt minden, de még most sem bánom. Tudtam hogy vége lesz mégis szerettelek, szerettelek, és most is szeretlek!! Tudom hibáztam és tévedtem, de ez a szerelem volt a mindenem!!Azt hittem viszonzod érzéseimet, de rájöttem, becsaptad szerelmes szívemet!!
És új utak után nézek,
Tudod, már nem zavar, ha veszélyt érzek,
Egy jó barát, kinek szólhatsz, ha baj van,
Csak egy kicsit meggondolatlan.
Nézz fel! Nézd őket ott fent! Kik ők? A csillagok akik életemben fontosak voltak, de már nincsenek. Minket néznek minden éjjel. Büszkék lennének Rám! Miért? Mert TE vagy mellettem itt lent. Örökre!
Ismét te jutottál az eszembe
Mikor az égre néztem szívemmel
Láttam ott egy gyönyörű holdat
Benne magunkat
Miközben kezünket összefontad...
Egész életedben vágyni valaki iránt, vágyni minden feléd irányuló mozdulatát..vágyni szavait, vágyni minden csókját..hát ilyen a szerelem? A várakozásról szól csupán..vagy több ennél? Ki nem mondott szavak, fejben lejátszódott történetek..szemem rebben ha rád nézek, nem tudom mit tehetnék, csak hogy egy kicsit is szeress...
Lehet mosollyal tele napod, de belülről csak a szomorúság árad, de te úgyis csak mosolyogsz...
Lehetnek kedvesek hozzám, mindent megadhatnak, de egyet úgysem kapok meg tőlük: a szerelmet.
Ezt a verset küldöm Neked, remélem tetszeni fog, fogadd tőlem szeretettel.
Kívánok ehhez boldog perceket, a jóságos szívecskéd dobbanjon hevesen.
Szeretettel ölellek csókjaink özönében, kedves szavakat súgj fülembe.
Nincs lehetetlen csak akarni kell.
Erősen elképzeltél engem
S valóra váltam egy napon
Jöttem, hogy rád adjam szerelmem
Hideg van, ne fázz nagyon!
Az igazi társad mellett nem vágysz a magányra, mert mellette is szabad vagy!
Tudom azt, hogy a világra
Egy nap süt le melegen,
S ez a nap nem fönn az égben,
Hanem lenn a szív mélyében
Van, s e nap a szerelem.
Áprilisi szél, nagyon bolond vagy,
Makacs mód kapaszkodsz a hajamba.
Ennyire bír, szeret bősz szeszélyed,
Hozzál örömöt, meghitt szerelmet.
Széttört szív színtelen szilárd szilánkján
Szabadon szeretlek szívek szárnyán
Szürke szabályok színesen szűnnek
Szemünk szelén szentül Szeretlek.
Széttört szívem szellőn száll szabadon
Sziklák szirtjén szaladva szét szaggatom
Szemed-szád szikráját szeretve szeretem
Szüntelenül szaggat már ez a szerelem?.
Talán a szerelem egy döntés, az, hogy adunk egy esélyt valakinek, és nem rágódunk azon, hogy ad-e valamit cserébe, vagy bántani fog-e, vagy ő-e az igazi.
Nem vagyok különleges, egy hétköznapi ember, hétköznapi gondolatokkal. Egyszerű életet éltem: nem állítottak nekem szobrot, a nevem lassan a feledés homályába vész, de egy tekintetben sokkal szerencsésebbnek mondhatom magam, mint bárki más. Egész szívemmel és lelkemmel szerettem valakit, és ez nekem bőven elég.
A nyári kalandok többféle okból érnek véget, de mindent összevetve egy dolog közös bennük: hullócsillagok, fenséges, megismételhetetlen pillanatok, az örökkévalóság felvillanása, mely egy perc alatt elillan.
Halovány homályban verdes pillangó lelkem,
Csupán érted kacagó kedvesem.
Rád nézek látom ragyogsz mint csillagok az égen,
Szeretsz de nem mondod, pedig nem szégyen.
Itt állok a tanácstalanságban,
Tekinteted fogságában.
Próbálok lépni de nem engeded
Napok óta csak szenvedek.
Várom, legyen valami változás,
Nem más ez más, mint puszta álmodozás.
Most befejezem e sorokat mert itt a vég,
Nem maradt már egy gondolatom sem ami szép lenne és ép.
Azt ígértem hogy vége lesz, de nem bírom befejezni,
A holnapot várom mikor látom a napot szépen felkelni.
Mert akkor érzem igazán mit jelent Nekem az élet
Ez az ami Engem életem végéig éltet.
A perc mikor láthatlak újra teljes egészben,
A szemembe közben egy apró könnyet csempésztem.
Amit csak Te láthatsz senki más.
Ettől lesz az egész egy igazi varázs.
De mikor lemegy a nap akkor sincs baj,
Mert felcsendül Bennem egy másik égi zaj.
Amit szintén csak Te hallhatsz,
Jobban teszed ha rám hallgatsz!
Hiszen olyan rövid az élet,
Élvezd ki minden percét míg lehet, Édes.
Ne felejtsed mi volt közöttünk,
Gondolj mindig arra mikor egymás karjaiban kikötöttünk!
Te vagy az egyetlen,
akiért sírni tudok.
Te vagy az egyetlen,
akit szeretek nagyon!
Hozzád szól minden versem,
ölelj át, és szeress engem.
Mondj nekem igazat,
én szeretlek Téged.
Bármi baj van megértelek,
s segítek, ha kéred.
Ha csak az kell,
hogy valaki meghallgasson,
magához húzzon,
vigasztaljon,
szólj nekem:
Én ott leszek veled,
ha baj van, fogom a kezed.
Veled szép a nap s az év,
veled minden szép, az is ami megtörtént rég.
Szeretlek, míg szerethetlek,
Szeress, mert élni csak így lehet.
Higgy ebben, hogy létezhessen,
Ölelj úgy, hgy érezhessem.
Csókolj, mintha nem volna más,
Nézz rám úgy, mintha megszünne a nagyvilág.
Kellek neked, mint barát, aki segít a bajban.
Kellek neked, mint társ, aki kezet nyújt, ha baj van.
Kellek neked, mint embernek a levegő,
S kellek neked, mint lágy, forró szerető.